Október 15-e (szombat) volt a napja, mikor kitaláltuk Eszterrel, hogy meg kéne osztani másokkal is az alkotásait, nem pedig önző módon megtartania magának a művészetét:) Éppen a szokásos kivel mi történt beszélgetésünket folytattuk egy pohár bor mellett, miközben mutogatta a legújabb horgolt költeményeit. Állati jók voltak, mint mindig... Színesek, egyediek, kreatívak, és mindegyikben ott volt egy letagadhatatlan, megmásíthatatlan darabka Eszterből.
Mindig is úgy gondoltam, hogy ezek hordható, eladható, egyedi dolgok, mégsem éreztem sosem olyan erős késztetést arra, hogy vágjunk bele, mint most. Márpedig ha valamiben látok fantáziát, és látom az értelmét, akkor azt teljes vállszélességgel tudom támogatni, és addig nem nyugszom, míg ki nem hozom belőle a maximumot. Eszter költeményeivel kapcsolatban most jött el részemről ez az idő.
Az utóbbi egy évben rendszeres látogatója lettem a budapesti művészpiacoknak, és egyre fontosabbnak tartom az egyedi, és kreatív dolgokat a tömeggyártású termékeknél. Sokkal személyesebb egy ilyen holmi, akár ajándékba adja az ember, akár magát lepi meg vele. Úgy döntöttünk, mi is beállunk a tehetséges alkotók sorába, és beindítjuk az Eszter márkát.
folyt.köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése